Bucsai László református lelkész (1887–1972)Kisújszálláson született 1887. augusztus 11-én,
szülővárosában érettségizett 1905-ben. Debrecenben végezte el a teológiai tanulmányait 1909-ben.
Mélyítette teológiai ismereteit, Bázelben tanult az 1912–13. tanévben. Házasságot kötött
Pusztai Teréziával 1917. november 14-én, négy gyermekük született:
Irén /1918/, Klára /1920/, Terézia /1922/, László /1933/.
Szolgálatai: rendes lelkész Bucsatelepen 1914-től, Kisújszálláson 1937-től nyugalomba vonulásáig, 1953-ig.
Esperesi felkérés alapján tovább szolgált utódja, Nánási Mihály beiktatásáig, 1954-ig.
Az egyházmegyében több tisztséget viselt: tanügyi bizottsági tag 1923-tól, missziói bizottsági tag 1937-től,
lelkészköri elnök 1938-tól. Igehirdetői szolgálataiban gyümölcsöztette német nyelvismeretét,
a Soltész Elemér által szerkesztett Igehirdető című folyóiratnak az 1917-es és 1918-as évfolyamaiban
összesen nyolc igehirdetést közölt, a Lelkészegyesületben pedig néhány kisebb közleményt publikált.
Meghalt Budapesten 1972. június 29-én, a temetése Gödöllőn volt.