A magyarországi rendőrség fejlesztése az 1871. évi XVIII. törvénycikkel kezdődött.
E törvénycikk a városok feladatává tette a rendészeti tevékenység szervezését és fenntartását.
Az 1886. július 8-án kihirdetett a községekről szóló 1886. évi XXII. törvénycikk szerint,
a községek fogalmába tartoztak a rendezett tanácsú városok, a nagyközségek és a községek.
A kis és nagyközségek rendőrségei az adott települések szabályrendeleteiben nyertek megfogalmazást,
amelyek az idézett törvény alapján nagyfokú hasonlóságot mutattak. Egy-egy községi rendőrség
létrehozásának előfeltétele volt, a szabályrendeletnek a vármegye közönsége (törvényhatóság) általi jóváhagyása.
A megye törvényhatósága az alispánhoz felterjesztett elképzelést alaposan megvizsgálta, különösen arra vonatkozóan,
hogy a község képes-e a tervezett rendőrség “eltartására”.
A kisebb települések rendőrsége mindössze néhány főből állt. A rendőrök szerény jövedelme kiegészült
az egyenruhával, amelynek beszerzéséről - hasonlóan a fegyverhez - a község gondoskodott.
A városi rendőrségek körébe a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városok testületei sorolhatók.
Jelentős előrelépésnek érezték a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk 80. §-ában rögzített
rendelkezést, mely szerint a rendőrkapitányt a “főispán élethossziglan nevezi ki”. Úgyszintén a rendezett
tanácsú városok - 1886: XXII. tc. 69. §. - rendőrkapitányait is. A többi rendőrtisztviselői állást továbbra
is választással töltötték be. A rendőrkapitány - vagy rendőr-főkapitány - a városok tanácsának tagja volt.
A törvényhatóságoknál szolgáló rendőrkapitányoknak a jogi végzettség mellett gyakorlati, közigazgatási
vizsgával is kellett rendelkezniük.A rendőrkapitányok feladatkörét, a rendőrségi személyzet létszámát és
fizetését a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendeletben állapították meg. Kisújszálláson a rendőrség
a városháza épületében nyert elhelyezést. A rendőrkapitány a 40-es években Barna István volt.
az
egyenruhával
c. link megtekintése után